Üveglakodalom

european-union-flag.jpg

15 évvel ezelőtt léptünk be az Európai Unióba és az évforduló alkalmával egyre másra készülnek az elemzések arról, hogy mit hozott a tagság idáig. Ezekről már nyilatkoztam eleget, de most egy kis összefoglaló statisztikát közreadnék.

A mezőgazdaság bruttó termelési indexe kerekítve 3%-kal nőtt, ami soványka eredménynek tűnhet.Ennek oka, hogy a belépés óta csak a szántóföldi növénytermelés teljesítménye nőtt számottevően (30%-ot meghaladó mértékben), míg a többi alágazaté csökkent. A zöldségtermelés mennyisége évente 200 ezer tonnával kevesebb, mint a csatlakozás előtt, a gyümölcsöké évi 100 ezerrel csökkent (három éves átlagok alapján számolva), a szőlő sajnos igen nagy mértékben, három éves átlag alapján évi 150 ezer tonnával kisebb.
A gabonatermelés ugyanakkor közel 20%-kal nőtt, mind a kalászos gabona, mind a kukorica. Az olajos növények kiugró növekedést produkáltak. Jelenleg a csatlakozás előtti mennyiség dupláját termeljük meg. A napraforgó az igazi bajnok, a képzeletbeli növekedési verseny győztese, miután termelésének mennyisége 120%-kal emelkedett 15 év alatt.
Az állattenyésztés ugyanakkor minden szegmensben kevesebbet teljesít, pontosabban az egyhasznú húsmarha állománya és termelés-növekedése kivétel, itt számottevő a növekedés. De a húsmarha továbbra is marginális szereplője a magyar állattenyésztésnek, ezért érdemben nem tudott javítani az összképen. Tehát:
a sertésállomány ma jó másfél millióval kisebb, mint a csatlakozás előtt (2,8-2,9 millió db napjainkban)
a baromfi-állomány közel 2 millióval kisebb, a juhállomány is esett néhány százezerrel.
a szarvasmarha-állomány a húsmarhának köszönhetően jó 100 ezerrel nőtt. 
Az állattenyésztés termelése azonban ma jóval kisebb, mint a belépés előtt. Ennek oka a sertéságazat. A vágósertés termelés élősúlyban 150-160 ezer tonnával csökkent, a sertéshústermelés is 100 ezer tonnát megközelítően. Ma már nettó importőrök vagyunk sertéshúsból. A tejtermelés majdnem ugyanannyi, mint a belépés előtt (1,9 millió tonna/év)
A belépés pozitív vonzata, hogy a termelés stagnálása ellenére a mezőgazdasági jövedelmek a háromszorosára emelkedtek. Ennek sok oka van, javult a termelés hatékonysága, a termelői árak reálértékben emelkedtek (különösen a gabonaárak), de az igaz ok, a fantasztikus mennyiségű uniós támogatás. 2004 és 2019 között a magyar mezőgazdaság különböző címeken közel 7 ezer milliárd Ft uniós támogatáshoz jutott! Az idén kb. 680-700 milliárd Ft lesz az agrártámogatás összege.
A termelői jövedelmek már legalább 80%-a támogatásokból származik! Ezzel az EU egyik leginkább támogatásfüggő mezőgazdasága lettünk (a görögök és a Balti államok szorosan a nyomunkban). 
Az uniós csatlakozás igazi nyertese az a 25-30 ezer családi gazdaság, amely élt a lehetőséggel, sokat fejlesztett, javította termelési hatékonyságát és jelentősen bővítette birtokát. E termelői kör, - az összes egyéni gazdaság 7-8%-a - éves nettó jövedelme napjainkban gazdaságonként 15-16 millió Ft-ra becsülhető, döntő többségük kizárólag szántóföldi növénytermeléssel foglalkozik, ami évente max. két-két és fél hónapos elfoglaltság teljes munkaidőre számolva. Nekik eljött az Aranykor az uniós tagság révén.

A komment-özönt a facebook oldalamon várom, hogy itt ne szabaduljon el a pokol

FOTO: OCTAV GANEA/VIA REUTERS
Címkék: EU