Most akkor kié a föld?

agrar.jpg

Az internetes portálok mindegyike foglalkozott az Európai Unió Bíróságának napokban meghozott ítéletével, melyben Magyarországra nézve elmarasztaló döntést hozott. A Bíróság megállapította, hogy a magyar kormány által kezdeményezett és a parlament által 2013-ban elfogadott - a termőföld haszonélvezeti jogok megszüntetésével kapcsolatos - szabályozás ellentétes az EU Charta tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkéből eredő kötelezettségekkel. A Bíróság szerint a Charta értelmében a szabályozás valójában tulajdontól való megfosztásnak minősül. 


Magyarra lefordítva a következőkről van szó:
2013-ban a magyar Parlament a kormány javaslatára elfogadott egy szabályozást, amelynek értelmében a Magyarországon lévő mezőgazdasági földeken fennálló haszonélvezeti jogok kizárólag az érintett föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható és tartható fenn. 
Kiket érint hátrányosan ez a rendelkezés?
Elsősorban azon külföldi állampolgárságú nyugati (döntően osztrák) gazdákat, akik 1994 és 2002 között magyar állampolgároktól hosszú távra földet béreltek, a bérleti díjat előre kifizették, cserében haszonélvezeti jogot jegyeztettek be az érintett területre a földhivatalokban. A per szempontjából lényeges elem, hogy ezeket a szerződéseket a földhivatalok bejegyezték, tehát olyan közhiteles dokumentumok, amelyek nyomon követhetők a hivatalos magyar ingatlan-nyilvántartásban. Az Orbán kormány azonban azt vélelmezte, hogy a külföldiek haszonélvezeti szerződése eleve jogellenes és kivétel nélkül zsebszerződésnek minősül. Nagyjából úgy 6-10 ezer ilyen szerződés (kb. 100 ezer ha termőterületre) vált 2014 május 1.-től ex lege érvénytelenné, azok is, amelyek be voltak jegyezve a magyar ingatlan-nyilvántartásba.
Az Európai Bíróság kifogásolta, hogy a magyar állam egyetlen konkrét szerződés esetében sem tudta (vagy akarta) bizonyítani annak csalárd voltát, ennek ellenére törvénnyel mindet annak minősítette, hogy megkímélje a bíróságokat a perek sokaságától. Az EB szerint a magyar állam nem is próbálkozott bizonyítási eljárással, ami teljesen szokatlan lépés egy EU tagállamtól, ilyenre nincs precedens. Egyben célzott arra, hogy politikai szándék állhatott a lépés mögött, konkrétan a külföldi állampolgárságú gazdák kiebrudalása Magyarországról még a földmoratórium lejárta előtt.
Én sem vitatom, hogy a külföldi gazdák (a kormány szavaival spekulánsok) között lehettek olyanok, akik csak a földtörvény tiltó rendelkezéseit akarták trükkösen megkerülni, magyar ügyvédek és magánszemélyek bevonásával. Valószínű azonban, hogy nagy részük tényleg gazdálkodni akart a magyar határ közelében, hogy gépi eszközeit jobban tudja kihasználni, vagy egyszerűen csak növelje mezőgazdasági vállalkozása méretét. Haszonélvezetét bejegyezték, amiért cserébe szép összeget fizetett a tulajdonosnak. Ezek alapján jóhiszeműen gondolhatta, hogy lépése legális, megfelel a magyar törvényeknek. Ezek után bátran fejlesztett a használatba vett területen (öntözés, gazdasági épületek nagyobb állatállomány, új traktor, stb.), bízva, hogy befektetései a távoli jövőben majd megtérülnek. Ezt a lehetőséget a törvény egy csapásra elvette tőlük, és sokuk nagyot bukott a vállalkozáson önhibáján kívül. Az EB kimondta, hogy a magyar állam nekik köteles kártérítést fizetni, esetről esetre megállapítva annak összegét. 
Erről hallani sem akar a kormány, de ha EU tagok kívánunk maradni, akkor szerintem fizetni kell. Kérdés, hogy mikor és mennyit? Becslésem szerint rossz esetben ez akár 100 milliárd forintba is kerülhet majd nekünk.
És végül egy megjegyzés: az illetékes agrártárca ez ügyben kiadott kommünikéje köszönő viszonyban sincs a tárggyal. Politikai hablatyolás, amivel csak nevetségessé teszi magát. Mentségünkre legyen mondva (úgy értesültem) nem ők fogalmazták meg az ominózus nyilatkozatot...

A komment-özönt a facebook oldalamon várom, hogy itt ne szabaduljon el a pokol

Címkék: EU, Gazdaság, Agrárium